Sok gazdi csak az alapján választ szénát, hogy minél zöldebb, minél illatosabb legyen, ám nem mindig ez a jó, akaratlanul is árthatunk vele kisállatunknak!

Az első vagy második vágásról ritkán esik szó, pedig igenis van jelentősége, bármilyen fajta szénáról is beszélünk - különösen bizonyos egészségügyi problémákkal küszködő kiskedvenceink esetében fontos; emészétési bajok, fogak túlnövése, bizonyos tápanyagok (pl. fehérje) hiánya vagy túlzott bevitele, rossz sav-bázis egyensúly (Ca, P) stb.

Mit jelent az első vagy második vágás?

A fűfélék tavasztól koraőszig folyamatosan és erőteljesen nőnek a réteken, mezőkön, így ebben az időszakban nem csupán egyszer, hanem többször – jellemzően kétszer vagy akár háromszor is – betakarításra kerülnek. Ahogy mindig újra kellően megnő, úgy mindig újra vágható.
Az első vágás alkalmával a széna fűtartalma magasabb, hiszen tavasszal először a fűfélék nőnek és erősödnek meg, a legtöbb egyéb mezei- és gyógynövény csak valamivel később következik. Ez utóbbiak a második vágás idejére nőnek meg igazán, ráadásul ekkorra a már szárazabb, nyári idő miatt a fűfélék növekedési üteme kicsit lelassul, nem olyan erősek, mint az első vágás idején, amikoris közel háromnegyed év állt rendelkezésükre megnőni. Így a második vágásban a füvek valamivel gyengébbek, fiatalabbak, és a széna gazdagabb a különféle mezei- és gyógynövényekben.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az első vágású réti széna ne lenne gazdag egyéb növényekben, ám a második vágásban jelentősen nagyobb mértékben találhatók meg a különféle mezei- és gyógynövények.
Még akkor is így van ez, ha timothy szénáról van szó, hiszen egy legelőről 100%-ban kizárni minden más mezei növényt nem lehet, így a timothy széna is tartalmaz egyéb gyógy- és gyomnövényeket is a mezei komócsin mellett. Az első vágásban kevesebbet, a másodikban valamivel többet, habár a timothyhoz képest így is, úgy is elhanyagolható a többi növény mennyisége.

Az első vágást erősebb, vastagabb, hosszabb, és valamivel fakóbb fűszálak jellemzik, illetve némileg gyengébb illat. Ez a széna magasabb rosttartalommal bír, fehérje- és zsírtatalma pedig csekély, rostemésztő kiskedvenceink számára kedvezőbb.

A második vágás rosttartalma ugyan valamivel alacsonyabb, fehérje- és zsírtartalma pedig valamivel magasabb, de a színe sötétebb, mélyebb, zöldebb, a szálak puhábbak és némileg talán rövidebbek, a széna illatosabb, valamint ízletesebb, hiszen a fiatal, zsenge növények édeskésebbek, karakteresebbek.

Mindkét variánsnak megvan tehát az előnye és hátránya, lesarkítva elmondható, hogy az első vágás egészségesebb, de a második vágás finomabb.

Rossz hír ez a finnyás nyuszi és rágcsáló gazdiknak

Persze el kell mondanunk azt is, hogy minden kisállatnak megvan a maga egyénisége és ízlése, így akadnak jónéhányan, akik pont a vastagabb, erősebb, kissé talán sárgásabb szénaszálakat kedvelik, de nagy általánosságban azért mégsem ez a jellemző.

Mit javaslunk mi?

Alapesetben, ha egy egészséges fűevő állatot veszünk, a legjobb véleményünk szerint az, ha vegyesen, keverve vagy felváltja etetünk első és második vágású szénát is, valamint timothy és vegyes réti fűszénát is. Így kisállataink jellemzően nem unnak rá egy bizonyos fajta szénára, nagyobb kedvvel eszik, és a gyakran kevésbé finom, de magasabb rosttartalmú szénából is többet vesznek magukhoz.
Ha kiskedvencünknél egészségügyi probléma áll fenn, annak megfelelően válasszunk szénát, illetve annak megfelelően keverjük az egyes szénák arányát. Például a legtöbb fog- vagy emésztési probléma esetén túlnyomó többségben első vágású vegyes szénával érdemes etetni, míg például rossz sav-bázis egyensúly esetén érdemes nagyobb mennyiségben adni a timothy szénából vágástól függetlenül.

Ne kizárólag az alapján válasszunk tehát fűszénát, hogy mennyire zöld, mennyire illatos!
Bár a széna milyenségét sok minden befolyásolja, de nagy általánosságban elmondható - nem csak a Glirex, hanem minden más szénáról is - hogy amelyik mélyebb, erőteljesebb és sötétebb zöld, erős illatú, vékonyabb és puhább szálú, az második vágású széna, és ha kizárólag ezzel etetünk, az hosszútávon negatívan befolyásolhatja kiskedvencünk egészségi állapotát.

Persze ne gondoljunk a második vágásra mumusként!
A félreértések elkerülése végett: egy jó minőségű fűszéna sohasem rossz vagy ártalmas, mindegy, milyen vágású. S még mindig jobb sok második vágású fűszénával etetni, mint túl kevés első vágásúval, ám azért érdemes törekedni a magasabb rosttartalomra és változatosságra!