Beköszöntött az ősz.. igen nagy hirtelenséggel roppant hideggé váltak a nappalok és éjszakák, ami sok nyúlgazdit megrémített; kint maradhat-e még a nyuszi? Nem fog megfázni, megfagyni? Hogyan védjem meg?

Magyarországon bár a legtöbb hobbi nyúltartó a benti (vagy esetleg a szakaszos, csupán jó időben kinti) tartásra esküszik, nem örödtől való az egész éves kinti tartás sem. Egyre többen tartanak hazánkban is nyuszikat kint télen-nyáron. Azonban ha azt szeretnénk, hogy nyuszinknak biztosan ne essen baja, a kinti tartásmód rengeteg alapos előkészületet és odafigyelést igényel!

Kinti tartás vagy szabad tartás?

Először is, fontos leszögeznünk, mit is jelent a kinti tartás. Kinti tartás alatt a kültéri, de zárt, védett helyen való, biztonságos tartást értjük. Ebben az esetben a nyulak kizárólag állandó felügyelet mellett lehetnek szabadon az udvarban. Ha nincs velük senki, zárt lakrészükben töltik az időt. A szabad tartás, mely során a nyulak felügyelet nélkül, szabadon lehetnek az udvaron akár éjjel-nappal. Ez azonban borzasztó felelőtlenség, semmi esetre sem javasolt! A szabad tartás előbb vagy utóbb, de biztosan túl korai halállal jár.

Milyen fajta nyulak tarthatók kint? 

Alapvetően bármely faj alkalmas kinti tartásra kiszoktatás után, ha biztosítjuk a megfelelő körülményeket, illetve lehetőleg egy (vagy több) fajtársat is. Nem számít tehát, hogy törpenyúl vagy óriásnyúl, oroszlánfejű vagy kosorrú, de még az sem, hogy normál szőrű, angóra vagy épp rex. Ez utóbbi esetében azonban fokozattan ügyelni kell a megfelelő körülmények betartására a rövid szőrzet miatt!

Hogyan kell kiszoktatni? 

A nyulak szervezete nehezen viseli a hirtelen hőmérsékletváltozást, ezért a kiszoktatáshoz mindenképpen olyan időszakot érdemes választani, amikor a kinti és benti hőmérséklet között huzamosabb ideig nincs túl nagy eltérés (max. 5 fok eltérés). A legideálisabb a késő tavaszi vagy nyári időszak, esetleg ősz legeleje. Ilyenkor ugyanis van ideje a nyuszinak hozzászokni a lassabb hőmérsékeltváltozáshoz, van ideje az időjáráshoz alkalmazkodva bundát növeszteni, vedleni - a legtöbb nyuszi ugyanis másképp vedlik kint, mint bent, kint gyakran erősebb a vedlés, nagyobb az eltérés a bundák között.

Ha elkerülhetetlen, hogy nagy hidegben szoktassuk ki a nyuszit, akkor lassan, fokozatosan tegyük azt: egy külön helyiségben helyezzük el, ahol néhány hét alatt fokozatosan (2-3 fokonként) lejebb kapcsoljuk a fűtést mindaddig, míg végül teljesen fűtetlen lesz a szoba. Minden hőfokban néhány napot (min. 2-4 nap) töltsön el a nyuszi. Ha már nincs fűtés, néhány napig még maradjon bent, és nyissuk ki az ablakot, eleinte csak nappalra, majd éjjelre is. Ezután költözhet ki biztonsággal.

A legjobb, ha a nyuszi még fiatalkorában kerül kiszoktatásra, de természetesen felnőtt állatok is kiszoktathatók. Túl fiatal (12 hét alatti) nyulat azonban még ne próbáljunk kiszoktatni (más, ha esetleg eleve kinti tartásban született), valamint nagyon idős (kb. 8 év feletti) vagy túl gyenge (pl. tartós beteg) nyuszikat csakugyan ne szoktassunk ki!

Tartható fajtárs nélkül is kint? 

Nem javasolt. Ugyan sok nyuszi magányoan is átvészeli a telet, de sokkal nagyobb a kockázat, jelentős veszélynek tennénk ki ezzel. Kettő (vagy több) nyúl a hideg napokon egymáshoz bújik, testhőjükkel melegítik egymást, kuckójukat is hamarabb befűtik, ráadásul együtt aktívabbak, mozgásra késztetik társukat, ami által szintén kevésbé fáznak. S ne felejtsük el azt sem, hogy a nyuszi társas lény! A kinti nyulakkal pedig jellemzően jóval kevesebb időt tudunk eltölteni, mint a bent tartottakkal, ezért - bár akár kint, akár bent van, sokkal boldogabb fajtárssal - kint különösen fontos a társ.

Mekkora lakhelyre van szükségük?

Az állandó kinti tartás esetén még fontosabb a tágas lakhely, hiszen ahhoz, hogy nyuszijaink ne fázzanak, fittek maradjanak és bírják az időjárás viszontagságait, elengedhetetlen a mozgás. A mozgáshoz pedig tér kell. Két (vagy esetleg egy) nyuszinak minimum 3-4 m² állandó területre van szüksége, ekkora helynek tehát 0-24 órában rendelkezésükre kell állniuk. Ám ha tehetjük, legyen még nagyobb! Természetesen amikor csak tudjuk - felügyelettel - engedjük ki őket szaladgálni, felfedezni.

Milyen legyen a kinti lakhely? 

Elhelyezkedés 

A kinti lakhely elhelyezésekor fontos szempont, hogy lehetőleg bentről is mindig jól rálássunk, illetve a házhoz viszonylag közel helyezkedjen el. Ez ugyanis nem csak a mi helyzetünket könnyíti meg a nyuszik ellátásakor, de a ragadozókat is távolabb tartja, sok vadállat nem merészkedik túl közel a házakhoz, emberekhez. 
A lakhelyet egy nyugodt helyre tegyük, ahol egyaránt van árnyék és napfény is minden évszakban. 

Ragadozóvédelem és szökésbiztonság 

Kinti tartásnál talán a legnagyobb veszélyt a ragadozók jelentik. Akár egy nagyváros centrumának közepén, akár egy falucska erdejének szélén lakunk, s akár panellakásunk sokadik emeletének erkéjén, akár hatalmas kertünk közepén helyezzük el a nyuszit, mindenhol veszélyt jelentenek a ragadozók, így gondoskodnunk kell a ragadozóktól való védelemről! Ne gondoljuk, hogy lakhelyünk milyensége miatt felénk nincsenek vadak! Ha esetleg ritkábbak is, de mindenhol előfordulnak ragadozók. Nyuszinkat védenünk kell a rókáktól, nyestektől, a (kóbor)kutyáktól, (kóbor)macskáktól, éppúgy a (ragadozó)madaraktól és sok más állattól.

Nyuszink lakhelyét minden oldalról, felülről és alulról is biztosítanunk kell. Ne hagyjunk réseket, védjük alaposan minden irányból!

Alulról azért, hogy ne tudjon semmilyen állat beásni, valamint nyuszink se tudja kiásni magát - ne feledjük, hogy a nyuszijaink az üregi nyulak leszármazottai, az ásás a vérükben van, seperc alatt kiássák magukat! A talaj biztosítására a legjobb, ha eleve betonra tesszük a lakhelyet, vagy más olyan anyagra, mely nem ásható és nem rágható szét, esetleg erős dróthálót ásunk nyuszink lakhelyének területén a föld alá.

Felülről számos ragadozó csakugyan be tud jutni, hiszen legtöbbjük jó mászó, illetve a ragadozó madarakról sem feledkezhetünk meg. Ráadásul nyulaink is rendkívül magasra tudnak felugrani, néha egy-egy tereptárgyat segítségül hívva, furfangosan olyan magasságokig eljutnak, amit sosem hinnénk. Ezért fontos felülről is a védelem, melyre a legjobb egy masszív, teli tető, de persze egy erős drótháló is elegendő lehet. Ne használjunk azonban egyszerű nejlonfóliát, textil vagy hasonló hálókat, mert ezeket könnyedén kirágja bármely ragadozó!

Akár alul, akár felül, akár oldalt használunk nyuszink lakhelyén rácsot, dróthálót, figyeljünk oda rá, hogy elég erős, biztonságos legyen! A megfelelő drótháló minimum 1 mm vastagságú drótszálból készült, az ennél vékonyabbat nyuszink és a ragadozók is könnyen átrághatják. Lehetőleg négyszögletes rácsozású dróthálót használjunk, ami hegesztéssel illesztett! Az ötszög, hatszög és egyéb alakzatúak ugyanis sokkal gyengébbek, illetve mivel általában fonottak, ha egy helyen sérülnek, az egész szétbomolhat. Fontos továbbá, hogy a rácsköz 2x2 cm-nél nagyobb ne legyen, hogy a kistermetű ragadozók se juthassanak be. A legjobb, ha 1x1 cm-nél is kisebb, így semmilyen állat sem férkőzhet be nyulaink lakhelyére - nem csak a számukra konkrét veszélyt jelentő ragadozóktól érdemes ugyanis védeni őket, hanem minden állattól, mely akarva-akaratlanul sérülést, betegséget okozhat nyuszijainknak (pl. egér, patkány, süni, béka). 
A dróthálót és a komplett lakhelyet rendszeresen ellenőrizzük, nincs-e sérülés, rozsdásodás stb.!

A lakhely zárrészére is érdemes odafigyelni, és biztonságos zárat használni. A legegyszerűbb zárakat (pl. elfordítható vagy beakasztható kampócska) sok állat, de akár még a szél is ki tudja nyitni.

Időjárásvédelem

Nyulainknak - mint azt már korábban is említettük - néhány négyzetméternyi száraz, biztonságos mozgástérre 0-24 órában szükségük van. Így tehát legalább egy ekkora területnek teljesen fedettnek kell lennie, hogy eső esetén is használható legyen, ne legyen lucskos, sáros, vizes, kedvenceink ne ázzanak meg, ne nedvesedjenek át. 
A lakhelynek legalább két, de akár három oldala teljesen zárt legyen, ne rácsos, hogy ne legyen túl nagy szélmozgás! A huzattól védenünk kell őket, ám ugyanakkor fontos a jó szellőzés, ezért legalább egy oldal nagy részben vagy egészben jó, ha rácsozott! 

Berendezést tekintve mindenképp szükséges egy téli kuckó. A téli kuckó ideális mérete akkora, amiben nyuszijaink kényelmesen elfekszenek, tudnak enni-inni, mosakodni, de nem túlzottan nagy, hogy testhőjükkel hamar befűthessék. Ez a kuckó legyen minden oldalról jól zárt, csak egy kisebb bejáratot hagyjunk rajta.
Célszerű szalmával jól kibélelni, a szalma remekül szigetel, kényelmes, és viszonylag gyorsan szárad, ha nedvesség éri. Ne használjunk plédeket, törülközőket, mert ezek ha nedvesek lesznek (vizelet, mancsukkal behordott nedvesség) nehezen száradnak, főleg, ha nyulaink rajtuk fekszenek, csak elősegítik az átfázást, megbetegedést.
A téli kuckó szigetelést is kaphat, például a kuckó készülhet dupla falapokból, a falapok között pedig lehet hungarocell szigetelés.
A kuckó lehetőleg ne közvetlenül a hideg talajon legyen, állítsuk lábákra.

A komplett kültéri nyuszilakot egyébként célszerű magunk építeni vagy akár építtetni. Egyrészt, mert így sokkal praktikusabb kialakítású lehet, illetve igényeink és ízlésünk szerint alakítható, másrészt pedig gyakran sokkal pénztálcabarátabb megoldást nyújt, mint a kész kerti nyúlketercek, nyúlházak.
Kinti lakhelynek a hivatalos nyúlketrecek mellett választhatunk kerti fészert, átalakíthatunk kutyakennelt, csirkeólat, s számos más megoldás is van, mely talán praktikusabb lehet; például egy fészerbe mi magunk is be tudunk menni, ami rendkívül megkönnyíti a nyulainkkal való foglalkozást és a gondozást, takarítást.

Tényleg nekem való a kinti nyúltartás?

Mielőtt belevágunk a kültéri nyuszitartásba, mindenképp fontoljuk meg alaposan, valóban nekünk való-e, be tudjuk-e vállalni az ezzel járó feladatokat és felelősséget egy nyusziéleten át, azaz akár több, mint 10 éven keresztül. Kint nyuszit tartani nehezebb feladat, mint bent! Gyakran kimerítő és kényelmetlen, hiszen ki kell mennünk a nyuszihoz, ellátni, kitakarítani, gondoskodni róla, foglalkozni vele 35 fokos forróságban éppúgy, mint -10 fokos fagyban. Soha nem mondhatjuk azt, hogy ma nem kap ennivalót, mert egy fárasztó nap után a meleg lakásból nem akarunk kimenni a szakadó esőbe, vagy hogy ma nem takarítjuk ki, mert 35 fok van és túlzottan melegünk van, vagy ma nem kap törődést, mert nincs kedvünk kint lenni a szélviharban és hóban. Sőt, ezen szélsőséges időjárásokban még több feladatunk van, mint a kellemes időkben! Nyáron gondoskodnunk kell a folyamatos hűtésről, míg télen a melegentartásról, illetve például a gyakran befagyó ivóvízről, amit néhány óránként cserélni kellhet.
Tudnunk kell azt is, hogy a kint tartott nyulak gyakran kevésbé barátságosak, kevésbé bizalmasak, mint a bentiek - persze akadnak kivételek, de általánosságban ez az igazság.
Az is fontos tényező, hogy a megfelelő kinti nyúllak, s ezzel a kezdeti költségek - sőt gyakran a további költségek is - jelentősen magasabbak, mint egy benti nyuszinál. 

Igyekeztünk mindent összefoglalni, ami a kinti nyúltartás fontos eleme, de ha kíváncsiak vagytok még valamire, illetve ha maradt még kérdésetek, szívesen segítünk – írjatok, kérdezzetek nyugodtan kommentben. 
Ez a téma minket személyesen is jócskán érint, hisz mi magunk is szembenéztünk és megküzdöttünk a kinti nyuszitartás minden előnyével és hátrányával az elmúlt 10 évben.

Végül azért szeretnénk megemlítenénk azt is, hogy általános házikedvenc kisemlőseink számára - a nyuszik és egyes mókusfajok kivételével - a hazai klíma semmilyen körülmények között sem alkalmas állandó kinti tartásra. A tengerimalacok, csincsillák, deguk, patkányok, hörcsögök, egerek és számos mókusfaj tehát kizárólag bent tartandó.