Néhányatok biztosan hallotta már, hogy a hörcsögök - és néhány más kisállat is - képesek lehetnek hiberálni, téli álmot aludni, s ekkor úgy tűnhet, mintha halottak lennének. 
Sok gazdi kétségbeesik, ha ezzel a helyzettel találkozik, mert nem tudja biztosan, kiskedvence él-e még; Mit tegyek? Várjak, hátha felébred? Vigyem orvoshoz, melegítsem? Meghalt, temessem el? Mi van, ha élve temetem el? 
Épp ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy tisztázzunk mindent erről az állapotról.

Tegyük rendbe a fogalmakat!

Téli álom: negatív életkörülmények - elsősorban az élelem hiánya, illetve nagy hideg - miatt kialakult nyugalmi állapot, mely során az anyagcsere lelassul, a testhőmérséklet csökken, a test a zsírtartalékokat éli fel.
A téli álomnak két fajtátja van: a torpor és a hibernáció.
Az egyes állatok fajtól függően vagy az egyiket vagy a másikat alkamazzák.

Torpor: egy rövid téli álom, általában 24 óránál nem tart tovább, gyakran csupán néhány órán keresztül áll fenn, de szélsőséges esetekben több napig vagy akár hétig is eltarthat. 

Hibernáció: egy hosszabb téi álom, tulajdonképpen egy tartósabb és mélyebb torpor állapot, mely hónapokig tarthat, ill. normál esetben addig, míg vissza nem térnek a kedvezőbb életfeltételek. A hibernáció során az életfunkciók még erőteljesebben csökkenhetnek, mint torpor állapotban.

Mi történik a torpor vagy hibernált állapot alatt?

Fokozatosan minden szerv működése minimálisra csökken: csökken az energiafelhasználás, így a légvételek száma, intenzitása, a testhőmérséklet, a szívfrekvencia, az anyagcsere. 

A téli álmot alvó állat testhőmérséklete drasztikusan lecsökken, egyes fajoknál akár 2-8 °C is lehet a testhő. Kisállatunk teste, s különösen mancsai, fülei és orra tehát igen hidegnek tapintható.

A légzés minimálisra csökken, általában egyenletlenül vesznek levegőt, s egy-egy légvétel között akár 30-90 másodperc is eltelhet. 

Szívverésük a normál értéknek mindössze 2%-ára is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy akár 4-5 szívverés/percre csökkenhet. 

Testük ernyedt, nem merev. Külső ingerekre, mint a kézbevétel, simogatás, rázogatás általában nem reagálnak. 

Mely állatok kerülhetnek torpor vagy hibernációs állapotba?

Házikedvenceink közül leggyakrabban a hörcsögök esetében találkozhatunk a jelenséggel. Az aranyhörcsögök kivételével a többi hörcsögfaj csak torporra képes, hibernációra nem. 

A hörcsögök mellett számos egérfajnál és számos mókusfajnál is megfigyelhető a téli álom.

Mikor kerülhetnek fogságban élő kedvenceink ebbe az állapotba?

A téli álomban a hőmérséklet, a fény és az élelem kombinációjának van a legnagyobb szerepe. Ha kisállatunk lakhelyén túlzottan hideg van és/vagy ha nem talál elegendő élelmet, torpor vagy hibernációs állapotba kerülhet. Ritkább esetben a túl kevés fény is kiválthatja a torpor állapotot, különösen ha alacsonyabb hőmérséklettel társul.

Előfordul az is, hogy valamely betegség miatt következik be a téli álom valamely formája, ám ez igen ritka.

Veszélyes a torpor vagy hibernáció?

Igen! Mindkét esetben drasztikus élettani változások mennek végbe  kisállatunk szervezetében, amik olyannyira megterhelők, hogy sajnos számos esetben - különösen ha idős és/vagy gyenge egyedről van szó - már többé nem ébrednek fel, vagy egyes esetekben ébredéskor súlyos károsodás éri szervezetüket. 

A vadonban a hörcsögök a téli időre készülve nagyobb raktárkészleteket halmoznak fel, és nagy mennyiségű tápanyagot vesznek magukhoz, igyekeznek zsírkészleteket felhalmozni szervezetükben. A téli álom során ezeket a zsírkészleteket használják fel. Ekkor testsúlyuk több, mint 20%-át is elveszíthetik.
Fogságban azonban a zsírkészlet felhalmozására általában nem kerül sor. Egyrészt sok esetben nem olyanok a körülmények (például fényviszonyok) hogy kedvencünk érezze az évszakot és a közelgő telet, tehát nem tartja indokoltnak a felhalmozást. Másrészt általában a kisállatunk egészsége érdekében - a válogatás, elhízás és ezekből fakadó további egészségügyi problémák elkerülése végett - nem kínálunk neki a téli álomhoz elegendő zsírkészlet felhalmozásához szükséges mennyiségű és milyenségű eledelt. Így tehát ha torpor vagy hibernációs állapotba kerül, szervezete nem tud miből elegendő energiát nyerni.
Továbbá a téli álom során nem jutnak folyadékhoz sem. Alapesetben a kiszáradás ellen úgy védekeznek, hogy a szervezetük a tárolt zsír egy részéből vizet állít elő. A fogságban kellőképp nem felkészült téli álom esetén azonban gyakori a kiszáradás is. 

Mindezek okán tehát erősen javasolt mindent megtenni a torpor vagy hibernáció megelőzése érdekében!

Hogyan előzzük meg a téli álmot?

  • Mindig ügyeljünk a hőmérsékletre! Bár a téli álomhoz leggyakrabban 10°C alatti hőmérséklet szükséges, néha előfordul ennél magasabb hőmérsékleten is, ezért lehetőleg 18-20°C alá soha ne menjen a hőmérséklet kedvencünk lakhelyén. Figyeljünk rá, hogy ne érje hideg akkor sem, ha kinyitunk egy ablakot szellőztetni, vagy épp klímát kapcsolunk. Ne feledjük azt sem, hogy a szoba bizonyos pontjain, különösen a külső falak mentén, sarkoknál, illetve nagyon alacsonyan vagy a padlón több fokkal is hidegebb lehet, mint például fejmagasságban a szoba közepén, ezért kedvencünk lakhelyének hőmérsékletét a lakhelyének pontján, a lakhelyén belül ellenőrizzük!
  •  Mindig legyen kisállatunk előtt elegendő és megfelelő minőségű élelem, valamint friss ivóvíz!
  • Lehetőleg ügyeljünk rá, hogy naponta 8-12 órán keresztül érje valamennyi fény a lakhelyét. Ez lehet akár mesterséges (fehér) fényforrás is.

Hogyan állapítsuk meg, hogy téli álomba merült vagy meghalt?

Ha kisállatunk első ránézésre halottnak tűnik, de felmerülhet a torpor vagy hibernáció gyanúja, mindenképp vizsgáljuk meg alaposan! 

Első körben nézzük meg, hogy a teste merev vagy ernyedt.
A téli álom soha nem jár merevedéssel! A halál utáni merevség apró kisállataink esetében a halált követő maximum néhány órában beáll. Ha merevedést tapasztalunk, sajnos kiskedvencünk örökre elaludt. Ha ernyedt, akkor lehet okunk téli álmot feltételezni.
Persze a halál beálltát követő merevség nem tart örökké, általában legkésőbb 3 napon belül elmúlik, így az ernyedtséget nem vehetjük a téli álom biztos jelének.

Nézzük meg az ujjvégeket, körömágyakat! Ha kisállatunk életben van, ezek rózsaszínek. Ha meghalt, akkor lilás színűek.

Figyeljük meg alaposan a légzését! Mivel torpor vagy hibernált állapotban a légzés nagyon lelassul, legalább 5 percig figyeljük erőteljesen, hogy látunk-e légvételt. 

Próbáljuk kitapintani a szívverését! Mivel a szívverés akár 4-5 ütés/percre csökkenhet, legalább 2 percig vizsgáljuk!

Ha nem vagyunk biztosak magunkban, vigyük állatorvoshoz, aki segít megállapítani, hogy kisállatunk életben van-e!

Hogyan ébresszük fel kisállatunkat a téli álomból?

Kedvencünket tegyük egy kisebb boxba, amiben az alom mellett bőséges élelmet és vizet is kínálunk, majd a boxot tegyük olyan helyre, ahol a hőmérsékletét fokozatosan felemeljük legalább 20 °C fölé (az optimális 21-23 °C). 
A teljes ébredés pár órától akár néhány napig is eltarthat, de ha legkésőbb 2-3 napon belül nem ébred fel, kiskedvencünk minden bizonnyal meghalt. 

Melegebb hőmérséklettel (pl. melegítőpárna, törülközőbe tekert forró vizes palack) hamarabb felébreszthető, akár néhány perc, de maximum néhány óra alatt. Ez azonban rizikósabb. A fokozatos, lassabb ébresztés jobban szimulálja a természetes ébredési folyamatot, kevésbé terheli meg a szervezetet. 

Ébredés után kedvencünket tegyük vissza a helyére, hagyjuk megnyugodni és pihenni. Kínáljunk neki több élelmet, folyadékot. A téli álom - a köznyelvben használatos "téli álmot alszik" kifejezéssel ellentétben - nem hasonlítható az alváshoz, hisz rendkívül megterhelő, fárasztó mutatvány. Az ébredés utáni napokban kisállatunk várhatóan többet alszik majd, több pihenésre van szüksége, valamint több élelemre,  újra fel kell töltenie lemerült készleteit. 

Gondoskodjunk róla, hogy az ébredést követően életkörülményei stabilak és megfelelőek legyenek, ne kerülhessen ismét torpor vagy hibernált állapotba!